View Single Post
(#30)
Old
gondolkodas's Avatar
gondolkodas gondolkodas is offline
VIP Mastermind Team tag
gondolkodas hamarosan közkedvelt lesz
 
Send a message via Skype™ to gondolkodas
Default 2009-10-17, 09:23

Visszaesett az alkoholmentes hideg italok fogyasztása

(BTL.hu)Az átlaghõmérséklet növekedése, az egészséges életmód térhódítása a fejlett országokban, a sikeres vállalati stratégiák és innovációk a jövõben valószínûleg elõre lendítik majd az alkoholmentes hideg italpiacok fejlõdését, azonban idén még...


a gyengébb vásárlóerõvel kell megküzdeniük. Hazánkban az idei elsõ félévben 10 százalékkal kevesebb alkoholmentes hideg italt vásároltak a háztartások – derül ki a GfK Hungária és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. közös sorozatának második, az alkoholmentes hideg italok helyzetét vizsgáló tanulmányából.

Az évente világátlagban 3 százalékkal bõvülõ alkoholmentes italpiacon az egy fõre jutó fogyasztás átlagosan 200 liter. Ez a szám az Egyesült Államokban a legmagasabb (670-680 liter évente), gyakorlatilag többszöröse a közép-kelet-európai és a latin-amerikai átlagnak. Ha a sokszor hangoztatott napi 2-2,5 literes folyadékigénybõl indulunk ki, akkor évente fejenként 700-730 liter körül van az az elméleti plafon, amely az összes italféle vonatkozásában a telítettségi szintet jelenti. Az Egyesült Államok szintjét Európában csak az Egyesült Királyságban, Írországban és Dániában haladja meg az italfogyasztás, elérve a 700 litert – áll a GfK Hungária és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. immáron második közös, az alkoholmentes hideg italok helyzetét feltérképezõ tanulmányából.

A világszerte érvényes tendenciák közül az egészséges életmód követését és a természetes összetevõk iránti keresletet érdemes kiemelni. Az ezekhez kapcsolódó funkcionális igények a sport és az energiaitalok piacát erõsítik. A palackozott vizek ma már a legtöbb helyen elsõdleges szereplõnek számítanak. Az alkoholmentes italok piaca a fejlett országokban erõsebben, a fejlõdõ országokban lassabban, de egyaránt növekszik.

A közeljövõ fõ stratégiai cikke: a víz
Ez a globális jelenség közvetlen formában valószínûleg Magyarországon fog a legkésõbb jelentkezni, mivel medencénk a bolygó legnagyobb édesvíz-gyûjtõje. Közvetve azonban akár rövid idõn belül érzékelhetõ lehet, mégpedig a természetes ásványvizeink iránti külföldi kereslet növekedésében.
„A hazai palackozott vízfogyasztás is hatalmas növekedési pályát írt le az utóbbi években. Míg 1991-ben az egy fõre jutó fogyasztás átlagosan 3,7 liter volt, addig 2008-ra már elérte a 105 litert, mellyel hazánk a kilencedik helyen áll a világban az egy fõre jutó fogyasztás tekintetében” – mondta el Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere.

2008-ban a gazdasági válság és a környezetvédelmi nyomás hatására stagnált a palackozott vizek világpiacának növekedése. Ebben az USA piaca járt az élen, de több nyugat-európai országnak is szembesülnie kellett kisebb keresletcsökkenéssel. Hazánkban tavaly a háztartások 2 százalékkal kevesebb palackozott vizet vásároltak, az idei elsõ félévben pedig 9 százalékos a visszaesés.

Az európai alkoholmentes italpiac jelentõs részét, jövõre várhatóan már több mint 27 százalékát a kereskedelmi márkák teszik majd ki. Hazánkban a kereskedelmi márkák aránya még ezt a szintet is meghaladja. Az idei elsõ félévben a háztartások által vásárolt alkoholmentes hideg italok 37 százaléka volt kereskedelmi márkás termék. Ugyanakkor a piac szegmentálódása más irányokban is gyorsul. A fogyasztók a természetes, valamint az egzotikus alapanyagokat keresik, illetve egyre inkább figyelembe vesznek bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Ezért a fejlesztõk az alapanyagok mellett a csomagolás terén is ebbe az irányba mozdulnak el, amelyet a gyorsan lebomló mûanyagok, az ultrakönnyû palackok, valamint az új ízek megjelenése fémjelez.

Továbbra is a narancslé a legnépszerûbb a gyümölcslé piacon
Az Európai Unióban a gyümölcsé piacon ízek tekintetében továbbra is a narancslé a legnépszerûbb, aránya a közösség gyümölcslépiacán 38 százalékos, amely csökkenõ tendenciát jelez. A visszaesés oka leginkább a gyümölcskeverékek megjelenésében rejlik, amelyek aránya jelenleg 18 százalék körül van és folyamatosan növekszik. Mögöttük az alma (14%), az õszibarack (4%) és az ananász (3%) a legkedveltebb íz. Hazánkban az idei elsõ félévben a háztartások 13 százalékkal kevesebb gyümölcslevet vásároltak. A két legkedveltebb íz a narancs és a barack, amelyek együtt a piac 40 százalékát adják. Ezt követik hazánkban a majd 30 százalékos piaci jelenléttel bíró egyre népszerûbb keverékek, majd az alma (16%), a szõlõ és az ananász (4-4%)

Egyre kevesebb szénsavas üdítõt fogyasztunk
A szénsavas üdítõk fogyasztása az utóbbi években mind hazánkban, mind az USA-ban és a nyugat-európai piacokon szûkül. A kólák hazájában a szénsavas üdítõk 2000-ben még 28, 2008-ban már csak 24 százalékát tették ki az alkoholmentes italok piacának. Hazánkban a háztartási vásárlásokban a tavalyi évben 9 százalékos, 2009 elsõ félévében pedig – a gyümölcslevekhez hasonlóan – 13 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Miközben a szénsavas üdítõk mennyiségi aránya továbbra is csökken az alkoholmentes italpiacon, az egy fõre jutó 60 liter feletti éves szint még mindig jelentõs mennyiség, és európai összehasonlításban is magas egy fõre jutó fogyasztásnak számít.

Növekvõ, megújuló jeges tea szegmens
2008-ban közel 12 százalékos növekedést könyvelhettek el a jeges teák. Az eredmény bizonyítja, hogy válság idején is meg lehet újulni. Azon kevés italféleségek közé tartoznak, amelyek 2008-ban, és az idei év elsõ felében is mind mennyiségben, mind pedig értékben növelni tudták piaci részesedésüket.

Elfeledett szörpök
Az alkoholmentes italok sokszor zavarba ejtõ széles választéka az utóbbi években elterelte a fogyasztó figyelmét a szörpökrõl. A tavalyi évben ismét növekedésnek indult a kategória, habár 2009 elsõ félévében újra kevesebb szörpöt vásároltak a magyar háztartások. Az okok között a gazdasági válság mellett mindenféleképpen meg kell említeni, hogy fontos gyártó cégek termékei teljesen, vagy részlegesen hiányoznak az üzletek a polcairól.

BTL.hu - a Below The Line magazin
Reply With Quote